Bicebóca

 Tegnap arra lettünk figyelmesek, hogy sántikál a gyerek. Sántikálva fut és ugrál, mint a kutyánk, amikor lábon csípte egy méh, és fájlalta, majd jött a kaja, és onnan a láb probléma feledésbe merült, futni kellett. Na ilyen a mi fiunk is, sántikálva fut, nem sok fájdalmat érez. Szerintünk ez a koraszülött múltja miatt van, nagyon magas a fájdalomküszöbe, bár állítólag fordítva "kéne" lenni, és pont, hogy nagyon érzékenynek kéne lennie, de ilyen alapon nem is "kéne" ilyen erős-magas-egészséges-stramm legénynek lennie, papíron.

Na de elvittük a házorvoshoz, aki továbbküldött a Bethesdába kivizsgálásra, csípőgyulladás-gyanúval. Mivel több ügyelet bezárt a környéken, a megmaradtaknak még nagyobb a terhelés, és tényleg iszonyú tömeg volt. Az orvosok, nővérek, és mindenki a seggén veszi a levegőt, és bár szokás szerint lebasztak, mert nem vittem lakcímkártyát, mindenki nagyon emberséges, kedves, rendes volt. Nem találtak semmit, nem igazolódott a gyanú, szóval nem tudjuk, mitől sántít. Húzódás-gyanú, de nem tudni, mi okozta.

Mivel (vagy éppen annak ellenére, hogy) az elmúlt 2 évben sikerült elkerülni a gyerekkórházakat, most nagyon beütött a poszttraumás stressz, nagyon rosszul viseltem, és sok energiát kivett belőlem. Pedig nem történt igazán semmi extra. Belengették, hogy kell labor, akkor nagyon kezdtem összeomlani (lefogni vérvételhez - been there, done that, no thanks), de aztán úgy döntöttek, mégsem kell, megúsztuk. A gyermek nálam sokkal jobban viselte, unta, amikor uncsi volt, izgult, mikor izgi volt, és elszaladt az ultrahang elől, de utolértem, pedig sántán is gyors :), szóval olyan volt, mint a többi gyerek. 

Remélem, hamar elmúlik a sántikálás.

Ami még szuper, hogy kitalálta ősszel, hogy farsangkor zsiráf akar lenni, és tartja is magát az elképzeléséhez,és megnéztem marketplace-en, és meghökkentő mennyiségű zsiráf-jelmez van 4-5 éveseknek, szóval ez egy dolog ebben a korban, úgy látszik. Már le is leveleztem egy szimpi nővel, aki a munkahelyem mellett lakik, hogy holnap megveszem tőle.