Para

 Mivel nem múlt a sántika, és behergeltek ismerősök, hogy ez mi minden lehet, elvittük tegnap a gyereket orthopédiára. Megvizsgálta, és semmi bizonyosat nem tudott mondani, de sajnos szerinte is benne  van a pakliban az a betegség, amivel riogattak. Egyelőre nem kimutatható röntgennel, mert túl friss a panasz, és lehet, hogy mégsem ez van, és elmúlik magától. Most elvileg 1 hétig feküdnie kéne a gyereknek, és egyáltalán nem terhelni a lábát, ebből kb. annyi valósul meg, hogy fél percenként rászólunk, hogy ne rohanj/ne ugrálj, meg olyan furcsa mondatok hagyják el a számat, hogy "óvatosan lépkedj", igazából semmi értelme semminek, csak frusztráljuk magunkat és egymást. 

Ha a rosszabbik verzió igazolódik be, akkor az egy 3-5 év alatt (?) gyógyuló betegség, ami alatt csökkentve kell tartani a terhelést (??), és elvileg teljesen meggyógyul, főleg, ha ilyen fiatalon kezdődik, merthogy leggyakrabban 4-8 éves fiúkon jön ez ki, és minél hamarabb, annál jobbak a gyógyulási esélyek, de teljes értetlenséggel állok az előtt, hogy ezt hogy kell kivitelezni, végig sem gondolva teljesen, hogy neki még mozgásfejlesztés kell, plusz mit tesz az amúgy is nehezen oldódó személyiségével, ha majd nem focizhat a többiekkel (???), de igazából kevés az info, és hátha nem is ez van.

Az asszisztens szerint most 1 hétig még WC-re is ölbe vigyük, a doki szerint lehetőleg ne menjünk játszótérre, ez azért két végpontja a "ne terheljük" skálának, amúgy nem is bírom el huzamos ideig, mert 17 és fél kiló, plusz leszarja, hogy neki mit nem kéne, imád futkározni és ugrálni a lakáson belül is.

Nyilván lehetne rosszabb, és vannak, akikkel ennél rosszabb dolgok történnek, de most már tényleg megszakad a szívem, hogy mennyit kell ennek a gyereknek elbírnia.

Drukkoljatok, hogy elmúljon, és jó hülyén érezzem magam, hogy mennyire túlparáztam ezt most.