Betegek vagyunk, ez megint remek módja a karácsonyvárásnak, dehát így szoktuk mi ezt, tavaly is ez volt, csak aztán anyukám kórházba került, és jött az egész mizéria, ettől rettegünk, gondolom, ezért is lettünk betegek, bár akkor nem tudom, tavaly miért lettünk.

Na mindegy, a szar csőstül jön ugyebár, és demonstrálni kell az ilyen nagyívű közmondásokat.

A fa áll és fel van díszítve, a gyerek nagyjából egyedül díszítette, így  a felső harmadban nincsenek díszek, alul pedig az egyforma színűek egy csokorban, de szerintem így hagyjuk, olyan lelkes-ügyes volt. Idén sokkal jobbal éli az egészet, várta a fát, még aludni is szó nélkül bement tegnap délután arra a zsarolásra, hogy utána megyünk fát venni. 

Eltelik ez is, a köhögés elmúlik, a gyerek örül, én szabin leszek, csak jó lesz, na.