Hét

 Olyan kedves volt a húsvét hétvége. Volt nálunk nagy családi ebéd, 10-en voltunk, és végre itt nálunk. A sztárvendég a nagymamám volt, aki 96 éves, és már kb. sosem mozdul ki, mert a lábai nem igazán engedelmeskednek már, de most azt mondta, bevállalja. Pedig nálunk lépcsővel kezdődik a lakás. És konkrétan karból felhúzta magát a korlát segítségével. Hihetetlen, mennyi erő van benne, pedig nagyon pici és vékony. Mondjuk 40 éves koráig kézilabdázott, és most is ijesztő, ha meglóbál egy labdát.

Anyukám betegsége óta új szokásunk, hogy a kajakészítésben mindenki részt vesz: valaki levest hoz, valaki főételt, valaki pedig desszertet, plusz nagymamám pogácsát küld. Ez tök jó, mert senki nem szakad meg, de mindenki hozzájárul a lakomához. Most enyém volt a főétel, szűzérméket sütöttem polentával és hagymalekvárral, és nagyon megnyugtató volt a tudat, hogy ha elbaszom, akkor is jóllakunk levessel meg sütivel, mert azok tuti jók lesznek. 

Volt ajándékkeresés a kertben, és mi kaptunk egy barátnőmtől egy csomó Thomas cuccot (vonatok, könyvek), mert az ő kisfia már túlvan a Thomas korszakon, szóval fenntartható módon ajándékoztunk, és azóta is megy a tobzódás a vonatokban.

Na és ami még izgi volt: voltunk Hosszúlépés sétán a Katona színházban. Hát az egy szuper program, megmutattak mindent, az öltözőket, kelléktárat, megdöbbentő mennyiségű zegzugos pincefolyosót, színészbüfét, a backstage-et és mindent is, közben pedig érdekes sztorikat hallottunk a próbafolyamatokról, meg a színészekről. Tökre megérte.

És közben folytatódik az állás-saga. A legújabb történés az volt, hogy kedden voltam egy cégnél utolsó (3.) körön, már túl a HR körön, a szakmai, feladatokkal tarkított stb fordulón, és ez most az utolsó volt az ügyvezetővel. Aki azzal fogadott, hogy hát változott a helyzet, mert a leendő közvetlen főnök babát vár, de csak fél évet fog kihagyni a munkából, emiatt inkább határozott idejű szerződést kínálnának. Mondtam erre, hogy nem értem az összefüggést. Kiderült, hogy szerintük a határozott idejű szerződést nem lehet előbb felbontani (wtf?), tehát tuti lenne emberük 1 évig, valamint, ha visszajön a csaj a szülési szabadságról, akkor majd eldöntheti, hogy szeretne-e velem tovább dolgozni. Tehát 1 év meló után újra bizonyítani kell. Szerintem mindkét érv nonszensz, és nem bírtam ki, hogy ennek finoman ne adjak hangot, szóval csodálkoznék, ha ezek után én lennék a befutó, és tökre nem is érdekelne, csak most már kéne dolgozni, na.