Megvolt tegnap a várva várt állásinterjú. Mármint ez így nem igaz, mert tökre nem vártam, annyi stressz egy ilyen. De persze szépen odamentem, kiöltözve, jóval korábban odaérve a kelleténél és a kocsiban várva, kiszáradt szájjal - ha ennyire nagy már a tét, és az ember tényleg szeretné, akkor óhatatlanul izgul, asszem. Kicsit el is izgultam az elejét, nem voltam olyan öszeszedett, mint itthon szoktam lenni sorozatnézés közben, de aztán szerintem jó hangulatú beszélgetés kerekedett. Meglátjuk, a másik delikvenssel mire jutnak, lehet, hogy vele a végére berúgtak és disznó vicceket meséltek, sosem lehet tudni. 

A héten döntenek.