Remélem, decemberben is szabad azért írni, ha már megvolt a novemberi rászoktatás. Elvileg ugye így kéne a futással is, egy kicsit erőlteted, aztán rá vagy szokva, na én 20 (?) éve futogatok, de nem sikerült sosem rászokni. Akkor sem, amikor Ultrabalatonra készülés volt. Ahogy vége lett, abbahagytam a g*cibe.

 Valszeg nem az én sportom a futás, de az összes többi annyival bonyolultabb logisztikailag, még ha élvezetesebb is. Perfekt kifogások, egy edző kínosan mosolyogna most, és nem biztos, hogy lenne kedve ebbe belemenni (vagy megint magamból indulok ki - mekkora mázli, hogy nem vagyok edző! Jönnének hozzám a félig elszántak, és csak legyintenék, hogy eh, megértem, hogy ma lemondod, igazából nekem sincs kedvem, az idő is szar meg 3 nap múlva meg fog jönni, stb.)

Amúgy valszeg engem tényleg lehangol ez az idő. A gyerek pedig borzalmasan élvezi, nagyon szereti a havat, és észre sem veszi, hogy közben esik az eső, pont leszarja, gyúrja, söpri, dobálja a havat. Én behúzott nyakkal állok mellette csuromvizesen, és néha felvetem, hogy drágám, lassan menjünk már be, de közben ebben sem vagyok elszánt, mert örülök, hogy így élvezi, és ki tudja, lesz-e még hó idén, vagy egyáltalán valaha.