Hazatértünk a vakációról. A családi balatoni nyaralóban töltöttünk egy hetet, és nagyon sok mindent csináltunk, voltunk majdnem az összes kedvenc helyünkön, állatkerteztünk, bicikliztünk, rollereztünk, fáztunk, melegünk volt (ebben a sorrendben), és iszonyatos összegeket költöttünk kajára. Van egy nagyon kedves hely, Tihanyban a Kotyogós kávéterasz, ami a Belső-tó mellett van, egy hatalmas kert, benne pár asztal, és valami hihetetlen nyugalmat áraszt az egész hely, a kis tavat bámulva a ladikokkal, valahogy a levegő is olyan jó ott mindig, és minden évben egyszer elmegyünk oda bruncholni, pont amióta megvan a kisfiunk. Első évben babahordozóban vittük, és gurulgatott a pokrócon, most meg a szép új játszósarokból ordítva futott az asztalhoz, amikor meghozták a kaját, hogy ittttt a reggeliiiiiiiiiiiiiii, és megevett 2 óriási croissant-t vajjal és lekvárral (előtte természetesen mondta, hogy nem kér semmit, nem éhes).

A hely mellett ürgefarm van (ez nekünk csak most tűnt fel, az elmúlt 3 évben nem), és csomót nézegettük az ürgéket, ahogy kidugják a kis fejüket a lyukakból, nagyon cukik (hozzáteszem, a kertemből nem hiányzik a látvány. Egyszer volt egy borz az utcánkban, és annyira megijedtem tőle, órási dög volt, olvastam, hogy 12 kilós is lehet, és szerintem volt is annyi. Tudom, az ürge másik állat, és a borz sem bántott, na de azóta kicsit félős és gyanakvó lettem). 

Voltunk egy számunkra új helyen is, ami 1-2 éve nyílt, és ígéretes reggelik voltak (a Kotyogóshoz hasonlóan méregdrágán), és ahogy oda kanyarodtunk a rollerrel, messziről láttuk, hogy parkol előtte egy NER-merci, és nekem egyből rossz hangulatom lett valahogy, és valóban, a teraszon ült és fogyasztott egy meg nem nevezendő nernő, és nekem ez teljesen elvette az életkedvem, némileg indokolatlan mértékben, asszem. És érdekes, hogy finomat ettünk, isteni kávét ittunk, de nem akarok többet oda visszamenni. 

Most már nyögöm a munkát, kicsit sincs kedvem, közben meg jó egy helyben ülni, és tulajdonképpen könnyebb bizonyos macerás irodai feladatokat megoldani, mint olykor a gyerekre ráimádkozni a sapkát/kiimádkozni a vízből/beimádkozni a kocsiba estébé.