Hétvége

 Megnyitottuk a hétvégén a Balaton-szezont, mivel ugye 40 fokot ígértek, de ebből átlagban 15 eltűnt - azért így is jó volt, imádok hidegben strandolni és vízbe menni, mindent a gyerekért jeligével, ezek sosem fáznak, mint tudjuk. 

Amúgy elég terhelt időszak ez megint. Anyukám pénteken megkapta a "behívót" a kardiológiai beavatkozásra, amire 5 hónapja vártunk. Elég ramatyul van testileg és lelkileg is, szóval örülünk, hogy végre történik valami, de közben félelmetes is. Holnap lesz a beavatkozás, és még mindig nem tudjuk pontosan, mivel jár, és mi lesz utána (jobb lesz-e, vagy ha nem, akkor mitől lesz az). Másfél éve tart a kálvária, 53 kiló, láthatóan fogy az ereje, rossz ezt látni. Apukám is készen van, egyrészt a folyamatos pusztulat hangulat miatt, másrészt aggódik. Én próbáltam a hétvégén külön-külön "tartani" őket, mondani, hogy érthető a rossz állapotuk, hangulatuk, meg kicsit moderálni közöttük is, nyilván ez kb. lehetetlen, de nagyon rossz ezt látni. Hátha tényleg jobban lesz, már ránk férne. 

Vasárnap délután még beugrottunk az USA nagykövetségi családi Pride buliba, nagyon érdekes volt, celebek, politikusok, szivárványcsaládok, hagyományos családok, kaja-pia-tömeg. Állítólag tavaly nem voltak ilyen sokan, igaz, pl. mi sem voltunk ott tavaly.