Szülői ház

 Kedden a szülői házban aludtam. 20 éve aludtam ott utoljára, de a hajgumijaim a helyükön voltak.

Anyukám elkapott valami kis vírust, ami az ő állapotában elég kétes kimenetelű is lehet. Nagyon rosszul volt, és mivel apukám nem volt otthon, tesómmal felváltva felügyeltük. Nagyon nehéz ez, kb. a 3. olyan állapot az elmúlt 2 évből, amiből bármi lehet, és látom rajta, hogy fáradt és aggódik, illetve mondja is. 

Olyanokon dilemmáztam, hogy észreveszem-e időben, ha nem kap levegőt, meg ilyenek. 

Szerencsére az antibiotikum a 3. napon látványosan hatott, és most csak annyira van szarul, mint eddig volt. Illetve kapott oxigénpalackot a biztonság kedvéért. 

Másfél hete volt neki a beavatkozás, amiről előtte az egyik orvos azt mondta, "csak diagnosztika", a másik pedig, hogy ez már maga a kezelés, aztán kiderült, hogy még mindig csak nézegették, és azóta várjuk, hogy a nézegetés ki legyen értékelve. Csalódás, azt hittük, már jobb lesz. Nagy teher ez, és már igazán történhetne valami előrelépés.