Rohannak a hetek. Szerencsére most már törvény szerint tavasz van, bársonyosodik a levegő, virágzik a krókusz, bimbózik a nárcisz, bújik a tulipán, megyünk előre, ebből még sokára lesz december!
A melóba kezdek beszokni, egyes meetingeken már szinte insidernek érzem magam, meg találok pontokat, ahol talán majd be tudok hozni valami pluszt (ezt várják is tőlem), a 3 napos elutazós meeting is oké volt, bár eléggé magányosnak éreztem magam, de a viselkedésem társasági volt. Prezentáció, szauna, bor, vetélkedő.
Kisfiammal megvolt egy 4 alkalomból álló pszichológus-etap, ennyi alkalmat voltak kettesben, és a következőket mondta róla a pszichológus: kedves, meglepően nagy tudású, nyugodt, együttműködő, udvarias (látta volna a hölgy, ahogy tegnap mérgében vádlin rúgott a kis drága, haha), és hogy az előzményekhez képest csoda az állapota. Finommotorika, mozgás bizonytalan, és ebből abszolút jöhetnek a szorongások. Úgyhogy azt javasolta, vigyük minél többet mozogni, falmászást, úszást, kalandpályákat javasolta, mert ezekben lehet sikerélménye, és az erősíti az önbizalmát. És csoportos meseterápiát is javasolt. Erről a dologról csupa jót hallok/olvasok, leszámítva, hogy ezek a csoportok úgy látom, szeptemberben indulnak általában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése