Megint nyaraltunk

 Lent voltunk 9 napot a Balcsin, és iszonyú sok minden történt ez alatt, kb. ezer évnek tűnik. Voltunk például Kraak&Smaak koncerten a Jazzpikniken. Jól sejtettük, hogy késői lesz nekünk az a negyed 12-es kezdés, főleg hogy mikor odaértünk, szakadni kezdett az eső, és bár volt nálunk esőkabát - a.k.a. hártyakabát, ahogy apukám mondja, ráadásul én az övét vittem, ami kb. 30 éves lehet, és valami régi gyógyszer márka promóciós darabja márkanévvel ellátva - rommá áztunk, mert az esőkabát egyszerűen átázott, lehet, hogy áteresztő hártya? Na mindegy, csereruha is volt nálunk, de azért a koncert kezdetére eléggé megöregedtünk, plusz a fiatalok rendesen be voltak mindenezve, és én ettől is elszoktam teljesen, hogy 2 méteres 20 évesek furcsa méretű pupillákkal (amiket nem láttam persze a sötétben, csak képzeltem, mert előítéletes vagyok - mondom, hogy öreg vagyok) ugrálnak a lábamon, de hősiesen kivártuk a koncert kezdetét. És szerintem kurvára meg is érte. Én nem tudom, ezek hogy csinálják, de annyira egyben vannak! Az énekesek, a dobos, a dj, a gitáros, mindenki külön szuper, de annyira összhangban vannak, nagyon jó élmény volt. Az 5. percben éreztem, hogy ha végig így akarok ugrálni, akkor el fogok ájulni, szóval visszafogtam magam, és irigyeltem a bemindenezett fiatalokat, akiknek nem volt ilyen gondjuk. 

Amúgy a Paloznaki Jazzpiknik szerintem az egyik legjobban szervezett fesztivál (igaz, nem mintha olyan sok fesztiválon lettem volna). Sokan vannak, de minden reális időn belül elérhető, parkoló, mosdó, étel-ital, és ami a szervezettség csúcsa volt, hogy szépen kitáblázva terelték az autókat a főút felé, majd MINDEN sofőrt megszondáztattak. Nem volt kiút. Én mondjuk könnyen nevettem ezen spiccesen az anyósülésen így, hogy a kedvesem antialkoholista, meg valahol ez egy jó dolog, atom gáz ittasan vezetni, de gondolom, ezt sokan megszívták, akik úgy voltak vele, hogy "pár sörrel simán hazagurulok Alsóörsre". És velük is tudok egy kicsit empatizálni.

Mivel a szüleim velünk voltak az első napokban, a koncert másnapján elmentünk kertmoziba, ami 9-kor kezdődik, tehát ismét hátrahagytuk a gyermeket, mindenki megelégedésére. Elképesztően jó 2 kimenős este egymás után. Az Agymanók 2-t néztük, ami nekem nagyon tetszett, aki bírta az első részt, nézze meg a másodikat is!

Ezeken kívül volt még: veszprémi állatkert, gyerek hányás-fosás, gyerek 5. szülinap, gyermek szülei hányás-fosás, ebben a sorrendben. Ma jöttünk haza, nagyjából jól vagyunk már, és ezzel vége a 3 hetes szabimnak, és bár kicsit követtem az emaileket, azért nem annyira nagyon, és NINCS KEDVEM dolgozni, na. 

Nyaraltunk

 Hazaértünk Horvátországból, és közepesen volt jó, vagyis inkább voltak szuper klassz és szuper fos (szó szerint) dolgok, ezek adják ki a közepes átlagot. Gyönyörű helyen voltunk, az apartmantól 50 méterre a tenger, homokos, "beszaladós" ahogy gyerekkoromban hívtam az ilyet, és hatalmas öröm volt látni, ahogy a gyerek önfeledten és szakszerűen élvezi. 

Kipróbáltam a kite-ot, és hát tényleg nem könnyű, a 3 órás session arra volt jó, hogy a parton állva kábéra megtanultam, hogyan kell irányítani magát az ernyőt. Meg lett az egészről némi fogalmam. Melós dolog ez, és szívesen folytatnám a tanulmányokat, de mind az időt, mind a pénzt sajnáltam rá, valamint attól, hogy 3 órán át, déltől háromig, 38 fokban a napba néztem, sikerült összeszedni egy közepes napszúrást, ami a gyomromra ment, és ezzel visszajutottunk a posztom első mondatának zárójel körüli részéhez. 4 napig nem mertem túl messzire menni, pedig volt tervezve és le volt előlegezve egy hajókirándulás is, amire nem mentünk el. Ez így nem az igazi, de az anyukaság gyönyöre, hogy bármilyen szarul is van az ember, erőt tud meríteni abból a gondolatból, hogy "inkább én legyek beteg, mint a gyerek". 

Ami még rányomta a bélyegét az egészre, hogy az apartmanban iszonyú büdös csatornaszag volt (már a gyomorbántalmaim előtt természetesen). Az ára és a képek alapján sejtettük, hogy nem lesz részünk fényűzésben (különösen a kiváló lokációval együtt), de a szag nem volt a képeken.

Amúgy én 3 hét szabin vagyok, eddig összesen ha 2 órát töltöttem munkával, egész élhető. Holnap megyünk a Balcsira, és azon belül a jazz piknikre a Kedvenc Együttesem (Kraak&Smaak) koncertjére. Szüleim lesznek a koncert alatt a bébicsőszök, ami az utolsó pillanatig kérdéses volt, mert 2 hete apukámnak IS lett egy trombózisa, és a héten kórházban volt kivizsgáláson, de ma kiengedik. Az ezzel kapcsolatos nyomasztásról most nem számolok be.  

És ami szórakoztat: a gyerek olyan szinten csúszott rá a rajzolásra, mindent IS lerajzol, amit lát, pl. most megy az olimpia a TV-ben, és mindenről készül a rajz. Tornász a gyűrűn, tornász leugrik, kosárlabda, kézilabda, gól, kiömlött a kávé (ez offline történt), minden papírra kerül.

A nyaraláson 250 db rajzot készített, megörökítve kb. mindent, beszéltük is, hogy tök felesleges mostantól fotózni. Továbbra sem az esztétikum a célja, viszont iszonyú gyorsan és lényegre törően ábrázol mindent. Nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz ebből. Addig is papírgyárat bérelnék olcsón.